Attól, hogy valami high-tech és környezetbarát, még nem muszáj magát sótlanul komolyan vennie. Ez a svájci ötletgyár, a Rinspeed nyári alkotásának legfontosabb üzenete.
Herr Rinderknecht, mint igazi hazafi, minden évben új, elképesztő kreációval ajándékozza meg a Genfi Autószalon közönségét. Egyik ilyen koncepciója időutazásra invitálta a nagyérdeműt, a cél pedig stúdiója alapításának a kora: 1979-ben a Citroën Mehari húszéves pályafutásának delelőjén, és népszerűsége csúcsán járt. A lótifuti haszonjárműnek tervezett autó kultikus tárggyá vált, ami a BamBoo-t egyszerre teszi instant sikerré, és kockázatos vállalkozássá: egy zseniális ötletet megidézni ugyanis csak egy még zseniálisabbal érdemes.
A Rinspeed nem is bízott semmit a véletlenre, és vezető autóipari beszállítókkal karöltve hozta létre koncepcióját. A színpompás megjelenésről az AkzoNobel matricaként felvihető, színváltó fényezése és az EAZ kéttónusú felnijei gondoskodnak. Ez azonban semmi a BamBoo kommunikációs képességeihez képest: amit hűtőmaszknak vélnénk, az valójában egy kijelző, amin személyes adatoktól kezdve az aktuális célállomásig bármi megjeleníthető; az utasok tájékoztatására egy, a műszerfalba dokkolható tábla pc szolgál. A Facebook-korszak kötelező tartozékait olyan jópofa, low-tech ötletek ellensúlyozzák, mint a felfújható hátsó ülések, amelyek strandkellékként is funkcionálnak, ugyanúgy, mint a matraccá pumpálható vászontető.
Már ezek a multifunkciós elemek is tesznek a környezetért – hiszen ha nem kell külön kempingszéket vennünk, abból nem lesz később hulladék –, de természetesen többet is tud a BamBoo. Egyrészt anyagválasztásában: az autó teljesen újrahasznosítható bambuszrost-fonalból készült, a felületeken használt, ásványokkal kevert poliamid pedig hűsítő hatású, így a klímaberendezésen is spórolhatunk energiát. Másrészt spontán iránytaxiként is szolgálhat (ilyenkor nyer jelentőséget az orrban kialakított információs tábla), azaz javíthatja a közlekedés hatásfokát. Harmadrészt pedig természetesen elektromos hajtást kapott az autó: az 54 kW-os német motor 120 km/órára gyorsítja a mókamobilt, a hatótávolság 105 km. Az egyetlen szépséghiba, hogy a járgány légies megjelenése ellenére egy tonnát nyom – hiába, ma még nem megy másképp az elektromos hajtás.